A „fulladásos halálesetek” kategóriája több, eltérő baleseti okot is magában foglal. Magyarországon a statisztikák általában a következő főbb típusokat különböztetik meg:

1. Balesetszerű vízbefulladás vagy elmerülés: A leggyakrabban emlegetett típus, különösen a nyári időszakban.
2. Egyéb balesetszerű fulladás vagy elzáródás: Ide tartozik például az ételbe vagy idegen testbe fulladás (különösen gyermekeknél és időseknél), vagy a gáz (pl. szén-monoxid) miatti fulladás.
3. Öngyilkosság miatti fulladás (akasztás, fojtás, stb.): Bár technikailag fulladás, a statisztikák ezt külön kategóriaként, az öngyilkosságok között tartják nyilván.

1. Vízbefulladás (Balesetszerű)

A nyilvános adatok szerint a vízbefulladás évente jellemzően 100-140 áldozatot követel Magyarországon.

Jellemző tendenciák és kockázatok:

• Szezonális jelleg: A balesetek többsége nyáron, június-júliusban történik.
• Helyszín: A túlnyomó többség (jellemzően 95% felett) élővizekben (folyók, tavak, bányatavak) következik be, a medencés strandok sokkal kevesebb áldozatot szednek.
• Korosztály: Az esetek jelentős része az 50 év feletti korosztályt érinti.
• Kiváltó okok: Gyakran szerepet játszik az alkoholos befolyásoltság, a meggondolatlan viselkedés, a hirtelen rosszullét, vagy a túlzott erőkifejtés a nem megfelelő helyen vagy állapotban.

2. Egyéb Fulladásos Okok (Általános Statisztikák)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) halálozási adatai a fulladás tágabb kategóriáját is kezelik a külső halálokok között, ami magában foglalja a fenti kategóriákat (beleértve az öngyilkosság általi fulladást is).

A fulladás és az elzáródás mint baleseti halálok (BNO szerinti kategóriák) is megjelennek, de pontos, friss, részletezett éves adatokért a KSH hivatalos tájékoztatási adatbázisát (STADAT) érdemes felkeresni. A külső halálokok összességében (közlekedési balesetek, fulladás, esések, öngyilkosság) a mortalitás egy jelentős, de csökkenő részét teszik ki Magyarországon.