A házi készítésű, foszlós fánk a gyerekkori emlékeket és a családi összejövetelek meleg hangulatát idézi. Amikor a tészta kelesztés után olyan puha, mint a legfinomabb vajaskalács vagy zsemle, a végeredmény szinte elolvad az ember szájában.
A szellős, puha fánktészta titkai
- Langyos alapanyagok: A lisztet, a tojást és a tejet érdemes a felhasználás előtt szobahőmérsékletűre melegedni hagyni, mert a hideg hozzávalók lelassítják az élesztő munkáját.
- Többszöri kelesztés: A tésztát a dagasztás után legalább egyszer hagyjuk a duplájára nőni, majd a szaggatás után a tepsiben vagy a gyúródeszkán újra hagyjuk pihenni 20-25 percet.
- Megfelelő zsiradék: A tésztába kerülő kevés olvasztott vaj vagy egy kanál tejföl garantálja, hogy a fánk belseje napokig szaftos és puha maradjon.
A tökéletes sütési technika
| Lépés | Módszer | Hatás |
| Olaj hőmérséklete | Közepes, kb. 160–170 °C-os olajban süssük. | Ha túl forró, a külseje megég, a közepe nyers marad; ha hideg, beszívja az olajat. |
| Fedő használata | Az első oldal sütésekor fedjük le a serpenyőt. | A keletkező gőz segít abban, hogy a fánk még magasabbra nőjön és elengedhetetlen a szalag kialakulásához. |
| Fordítás | A fedőt levéve, a másik oldalt már fedő nélkül süssük aranybarnára. | Így a tészta átsül és megőrzi a ropogós vékony külső kérget. |
A kisült, még meleg fánkokat hagyományos módon házi baracklekvárral és fahéjas porcukorral tálalva szinte lehetetlen abbafejezni a csipegetést.
Sütőben sült, könnyedebb változatban szoktad készíteni, vagy maradva a klasszikus hagyományoknál, bő olajban aranybarnára sütve szereti a család?